Szia!

Adri vagyok, a LÉLEKLAKJÓGA megálmodója. Amióta anya lettem, egyre nagyobb szívügyemé vált, hogy biztosítsak a gyerekeknek egy olyan helyet, foglalkozást, közösséget, ahol erősödnek testileg, közelebb kerülnek a lelkükhöz és fejlődnek szellemileg. Ahol bátran kérdezhetnek és nyithatják ki a szívüket, ahol szeretetben és biztonságban vannak. Ahol segítséget kapnak áthidalni a mai világ útvesztőit. Ahol megtanulnak hálásnak lenni, észrevenni az életük apró pozitívumait és így BOLDOGGÁ válni.

Sok szeretettel hoztam pár sort azoknak, akik nem ismernek, illetve azoknak a barátoknak is, akik még ezzel az oldalammal nem találkoztak. Elmesélem nektek, hogy hogyan és mikor szerettem bele a jógába és vált az életem elválaszthatatlan részévé…

Kamarás-Nedelkó Adriennek hívnak (1981. szeptember 7.), de szólítsatok csak Adrinak. Egész pici gyerekkorom óta az életem része a mozgás, nem is tudom elképzelni nélküle az ÉLETEMET, hiszen akkor érzem, hogy ÉLEK, amikor mozgásban vagyok. Ilyenkor áramlik bennem az életerő, energia és válok még erősebbé.

Egész kicsi lányként a gimnasztika, a jazz balett és a TÁNC ejtett rabul. A tánc azóta is töretlen szerelem. 13-14 éves koromban érintett meg először a JÓGA, amikor anyukám hazahozta Kareen Zebroff: Jóga Mindenkié című könyvét. Ahogy fellapoztam, éreztem, hogy hihetetlen erővel hív ez a mozgásforma. Olvasgattam a könyvet, és folyamatosan tárult fel előttem, hogy a különböző ászanákkal (jógapózok) és pránajámákkal (légzőgyakorlatok), hogyan segíthetünk magunkon, gyógyíthatjuk meg magunkat. Az akkori új ismeretek alapján készítettem gyakorlatsorokat a családtagoknak, hogy egészségesebbek legyenek és segítség, gyógyítsák Önmagukat. Ezt követően a VHS-ek és DVD-k világában, továbbra is otthon gyakoroltam a jógát, akkoriban anyagilag sem volt másra lehetőségem.

Fiatal kereső felnőttként, tele energiával a jóga önmagában nem elégítette ki a mozgásigényemet, így sok időt szenteltem a másik nagy szerelemnek a TÁNCnak, illetve vezettem le a feszültséget energikus sportokban, mint aerobic, step aerobic, kangoo, futás. 

Az első jógaterembe 2010-ben léptem be a kisfiammal a pocakomban, azóta pedig töretlen a jóga iránti alázatom, tiszteletem és szeretetem. 

Gyermekeim születésével több feladatot is kaptam az élettől, mint amire számítottam. Jobban szeretem feladatoknak hívni, amit más problémának, vagy nehézségnek, mert tudom, hogy a feladatra, megtalálom a megoldást is.

Így elindultam egy mély önismereti úton (Terápia, Családállítások, Szakrális Női életút, Lélekpraktika, Fengshui…), melyen a jóga hatalmas segítségemre volt. Itt már nem csak, mint egészséges mozgásforma tekintettem rá, hanem mint lelki-szellemi támaszként, útként is.

A JÓGA megtanított, segít: a figyelmem fejlesztésében, a koncentrációban, a türelemben, az elmém megnyugtatásában, az egyensúlyom kialakításában és megőrzésében lelkileg és szellemileg egyaránt. Megerősített fizikailag és lelkileg, és megtanított, hogy hogyan legyek JELEN a pillanatban. 

Azóta tökéletesen egészíti ki egymást az életemben a lélekemelő JÓGA, az önfeledt TÁNC és az aktív, természetbeni FUTÁS, vagy épp az UGRÓKÖTELEZÉS.

Ahogy a 40. születésnapom közeledett, éreztem, hogy váltanom kell, hogy az akkori főtevékenységem (online marketing), már csak melléktevékenységként szolgálhat engem és hogy más szerepet kell betöltenem az ÉLETBEN. Éreztem, hogy mozgással szeretnék foglalkozni, illetve mindazzal, segíteni, támogatást adni, amit eddigi utam során elsajátítottam, megtapasztalhattam. Azt is éreztem, hogy gyerekekkel szeretnék foglalkozni, hogy szeretetben boldogságot, hitet tudjak átadni nekik önmaguk és a világ iránt. 

Férjem erősített meg engem, hogy a gyerek jóga lehet az utam folytatása. Csíki Mariannál töltött tanulmányaim alatt, csak még biztosabb lett bennem az érzés, hiszen olyan áramlást tapasztaltam meg magamban, amit eddig csak a tánc és a saját jóga gyakorlásom nyújtott nekem. Gyerekeim csillogó szeme a közös gyakorlások alatt pedig feltette a pontot az I-re. Indulnom kell!

Hát így vagyok most itt nektek, értetek és szeretnék sok vidám, önfeledt, pozitív szeretettel teli percet szerezni a jógaóráimon Nektek.

Hálásan köszönöm a családomnak, hogy megteremtik a lehetőséget, hogy fejlődhessek. Hálás vagyok tanítóimnak tudásuk önzetlen, szeretettel teli átadásáért. A barátaimnak, akik minden apró elbizonytalanodásom során, megerősítettek, bíztattak. És nem utolsó sorban hálás vagyok önmagamnak, hogy eljutottam idáig és ma már hálával tekinthetek vissza olyan sors feladatokra, mint csonka család, depresszió, egészségügyi nehézségek. 

Hatalmas hála van a szívemben, hogy tanulhatom és részese lehetek ennek a fantasztikus és valóságos rendszernek, amit Csíki Mariann megálmodott és életre keltett, valamint, hogy olyan oktatóktól, mesterektől tanulhattam/tanulok még mindig, mint Gájatri Szilassy Katica, Mikes Krisztina, Kornhoffer Tünde, Kádár Zoltán.

Köszönöm, hogy ráléphettem az útra és hogy itt vagytok velem. 

Fény, Áldás, Szeretet – Namaste!